A Nagy Buddha csarnoka
Az ország legnagyobb Buddha-szobrát egy koreai szobrász tervezte. Buddha alakját 444 tonna bronzból öntötték ki. Az ülő alak magassága 16 méter. Arca majdnem 5 méter hosszú és 3 méter széles, füleinek hossza 2,4 méter. A szobor feltartja jobb kezét, kifordított tenyérrel, az áldás mozdulatával fogadva a hívőket. A bal kéz mozdulatának értelme a kívánságok jóváhagyása. Buddha teraszos alapzaton trónol, melynek átmérője 21 méter, és 56 bronzból készült lótuszlevél keretezi. Mögötte a XVIII. századból származó aranyozott fa dicsfény, Buddha 16 inkarnációjának ábrázolásával. A Buddha háta mögötti faoszlopon egy hasadék van, amelyen a zarándokok megpróbálhatnak átbújni. A hiedelem szerint ugyanis a túloldalon a Paradicsom vár rájuk. A csarnokban további szobrok jelenítik meg az égi őröket. A császár és császárnő, az udvar, a papság, valamint egész Japánból, Kínából és Koreából idesereglett küldöttek jelenlétében 752-ben ünnepélyes szertartás keretében szentelték fel. Az akkor használt talárok, edények, ékszerek és kincsek jelentős részét azóta is a világ talán legősibb múzeumában őrzik, a templom kincsestárában, a Szószóinben. A nagyközönség számára időnként ezt is kinyitják. Említésre méltó a légkondicionáló „berendezés". Elve a természetes időjárási jelenségen alapul : a fagerendák nyirkos időben kitágulnak, s így már több nedvesség nem tud kívülről behatolni. Ha szárazság van, a gerendák összezsugorodnak, rések keletkeznek, s a levegő szabadon cirkulálhat. Ezért maradhattak meg eredeti állapotukban a vászonból, papírból és selyemből készült értékes tárgyak 11 évszázadon át. Tódai-dzsi a buddhista kegon szekták főtemploma, innen terjeszkedtek Japánban a VIII. században. A templomnegyedben további pagodák láthatók, két VIII. századi csarnok, a papok szálláshelyei, és teaházak a japánkertekben. A körülkerített templomba nagy, kétszárnyú kapun keresztül lehet belépni, amelyet 1199-ben újítottak fel és 18 darab 21 méteres faoszlop tartja. A bejáratot a Deva-királyok két 8 méteres, félelmetes szobra őrzi. A szomszédos parkban, Narában további régi szentélyek és ereklyetartók vannak, melyek jellegzetes japán szellemiséget és életérzést tükröznek. Nara városát Japán szívében találjuk, a japán civilizáció bölcsője. A VIII. században csaknem végig a birodalom fővárosa volt. Narában a hatalmas park templomai és szentélyei a japán történelem kiemelkedő korszakának emlékei. Az itt található két csodálatos palota közül a nagyobbik 5 emeletes, így Japánban a második legmagasabb. A templomot a Fudzsivara-család építtette, akik a VIII.-tól a XII. századig kormányozták az országot. A narai Nemzeti Múzeumban szobrok, képek és a Tódai-dzsi templom kincseinek további darabjai találhatók. A VIII. századi Sinjakusi-dzsi templom Buddha szobrával és fenyegető külsejű égtájőrzőkkel vonzza a turistákat. Az Aszuka-korszak császárai a buddhizmust államvallásá tették. A döntést azonban később enyhítették, lehetővé téve az ősi japán sinto vallás fennmaradását. A parkban található a Kaszuga-szentély is a Fudzsivara-család által alapított hatalmas sinto emlékmű. A szentélyhez kapubejárat vezet, az utat számos kő-, fa- és fémlámpa szegélyezi. Évente kétszer gyújtják meg őket, ilyenkor a látogatóknak csodálatos fényjátékban van részük. Keleti irányban fekszik a Kaszuga-hegy, amely a hagyomány szerint a sinto istenek otthona. A Kaszuga-Vakamija- szentélyben rituális táncokat rendeznek a császárok ősanyjának tartott Amateraszu Napistennő tiszteletére. Ő a legfontosabb istennő, a felkelő Nap jelképe.
|
|
Európa • Ázsia • Afrika • Amerika • Ausztrália - Óceánia |
|