A kappadókiai sziklatemplomok

Kappadókia a mai Törökország területén lévő Anatólia ókori tartománya volt. A kopár, kietlen, sziklás területet valaha sűrűn lakták. Volt a Hettita, az óperzsa, majd a Római Biroda­lom része is. Az aszkézist vállaló keresztények vonultak vissza ide a hétköznapi élet elől, Isten közelségét keresve. Számukra a kappadókiai Göreme-völgy tökéletes választásnak bizonyult. Felfedezték, hogy a sziklákba könnyen vájhatnak barlangokat, folyosókat, cellákat. Kappadókia Göreme-völgye a keresztény remeteközösségek templomairól lett ismert. A templomok belső téralakítása változatos képet mutat. Vannak köztük egyszerű, szerény helyiségek, míg másokban boltívek, kupolák is megfigyelhetők. Kappadókia templomai közül 365 a Göreme-völgyben található.

Nem mindig volt a terület a mostanihoz hasonlóan kihalt, régen komplett városok lehettek itt, több ezer tagot számláló közösségekkel. A keresztények az itt kialakított barlangrendszerekbe rejtőztek az iszlám térhódítása elől. Később ezeken a helyeken freskókkal díszített, bizánci stílusú templomokat vájtak sziklákba. Egyeseket kizárólag nonfiguratív ábrákkal díszítettek. Ezek valószínűleg a VIII., IX. századi képrombo­lás idejéből származnak. Kezdetben a nyers sziklafalakra készítették az ábrákat, majd finomítva az eljárást, gipszbevonatot alkalmaztak a festés előtt. A Karanlik Kilise (Sötét­templom) freskói közül néhány igen értékes. Mivel fény nem érte őket, nem károsodtak a képek. A XI. századi imaház egy refektórium (étkező) toldaléka, egy földalatti kolostorhoz tartozott. A hatszintes kolostor központi kápolnája fölött épültek a  cellák, alatta a kony­hával és az étkezővel. A Yilanli Kilise (Kígyó-templom) faliképe a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázolja. Az Elmali Kilise (Alma-templom) belső terét Jézus életéből vett jeleneteket ábrázoló képek díszítik. A terület a Bizánci Birodalom bukásáig volt lakott, de néhány templom a XX. század elejéig használatban volt.